Pierre LaMure: Mona Lisa magánélete

   Mona Lisa.
 Talán csak az újszülött osztályon, vagy Kambodzsa legeldugottabb rizsföldjén találnánk valakit, aki e festményt nem ismeri. A hatalmas karriert befutott, a műkereskedelem megszületését jelentő portré, mely az 1500-as évek elején keletkezett, évszázadok óta tartja ámulatban a világot, kutatják rejtélyét, titkát. Akár a képen szereplő hölgy kilétéről, akár a mosoly varázsáról legyen szó, művészettörténészek, tudósok, számítógépes szakemberek analizálják, boncolják, próbálják titkát leleplezni. Milliók zarándokolnak a festményhez évente, melyet extra biztonsággal védenek. /Láttam a Mona Lisát, három másodpercig, miközben hatan tiportak a lábamon!/
  A képen szereplő hölgy/egyes vélemények szerint nem is nőt, hanem férfit,sőt, egyenesen a festőt ábrázolja/ rejtélyes kiléte sorra adott okot találgatásokra, prostituálttól nemes hölgyekig többeket is odaképzeltek a  mosoly mögé. Ám a találgatásoknak vége, egyértelműen bizonyított a portrén szereplő nő kiléte. Egy Cicero leveleit tartalmazó kötet margójára, 1503-ban írt feljegyzés szolgál végső bizonyítékként: a képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő felesége látható.

  Pierre LaMure/aki Moulin Rouge című könyvében Toulouse-Lautrec életét eleveníti meg/ nem pusztán hitelt érdemlően tárja elénk a festmény szereplőjének titkát, élvezetes és tanulságos tablót fest a reneszánsz Itália világáról. Ugyanúgy betekinthetünk egyszerű polgárok otthonába, mint fényűző főúri palotákba, pápai rezidenciákba, királyi hálótermekbe, vagy épp a géniusz da Vinci koponyájába. Születésétől kísérhetjük végig Lisa életét, miközben élvezetes részleteket kapunk mind a korabeli hétköznapokból, mind a nagyívű közéleti személyiségek világot formáló életéből. Miközben Lisa felcseperedik, világi és egyházi hatalmak küzdelmétől zajos Itália, korának kulturális és politikai, kereskedelmi középpontja. Betekintést kapunk a szövőipar születésébe, az utánozhatatlan Medici-világba, őrült hitszónokok, és még őrültebb uralkodók életébe. Olvasmányosan élvezetes mozaikokban láthatjuk mindazt a megejtő kettősséget, mely a korabeli emberek életét jellemzi. Babonaság és szemellenzős vakhit közt botladozva keresik a könyvben megidézett figurák a boldogulás, a meggazdagodás, az örök kárhozat vagy üdvözölés útját. Pénz és fegyvercsörgés zaja váltja egymást kimondhatatlan nevű hangszerek dallamával, szerelmes suttogás Savonarola őrült vízióival.
  Leonardo da Vinci, a legalább akkora tehetséggel, mint nyughatatlan elmével és lélekkel megáldott-megvert reneszánsz géniusz megfesti egy nő arcképét. Festéket rak egy vászonra. Látszólag! Képe, és annak töretlen népszerűsége egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a művészetek-legyen szó annak bármely ágáról és bármely képviselőjéről-az emberiség egyetemes történetének szerves és megkerülhetetlen részét képezik. Hordozói és hű kifejezői emberi mivoltunk egyik legmarkánsabb tulajdonságának: a szépség, az esztétika, a harmónia, a teremtő képzelet, a tehetség, a gondolkodás, az időt nem ismerő alkotókészség útjának. 
   Lisa Gherardini csak egy volt korának megannyi nője közt. Találkozása egy zsenivel halhatatlanná tette. Ahogy semmi nem az csupán, mit elsőre látsz, így a művészet produktumai sem pusztán képek, szobrok, filmek, könyvek, épületek. Mögöttük ott az alkotó, és ott a kor, melyben alkotott. Nem pusztán jól egymásra rakott ecsetvonások-kifejeződése mindannak, ami emberré tesz bennünket, és amit sosem szabad elveszítenünk! A teremtő gondolat hatalma.