GERLE HAVER.

   Egy gerle-nem galamb, gerle!-rendszeresen látogatást tesz a délutáni órákban az ablakom előtti orgonabokron. Tollászkodik, leskelődik, néha nekirepül az ablaknak. Erre a szokatlan viselkedésre választ még nem találtam/néha cinkék is megteszik/. Haverkodunk,szerintem. Bár szinte áthidalhatatlan köztünk a kommunikációs szakadék. Talán nem is lenne mit mondanunk egymásnak, talán sok is, ki tudja, én nem. Minden esetre jó, hogy látogat, hogy jön, hogy benéz. Hozzászoktam, nem várom azért körmöm rágva, de megmosolygom, ha érkezik. Már N-t is az ablakra irányítottam.
  Ja, amúgy balkáni a gerle.