2020. december 10., csütörtök

Horgászat az irodalomban /12/

 Karinthy Ferenc: Víz fölött, víz alatt



 - Hát bizony - motyogta az öreg - , süllő nincs, ponty, harcsa is alig. Piszkos a víz, a sok olaj meg fenol, ami a gyárakból jön... Régen annyi harcsa volt itt, még hetvennégy kilósat is fogtak...

- Simanek bácsi - igyekeztem én is bekapcsolódni. - Emlékszik arra a meccsre, amikor a bírót ruhástól a vízbe dobtuk?

 - Decemberben úgy leapadt a Duna - folytatta az öreg a magáét- , csupa köves volt a part, a halak levonultak a mederbe. Most meg olyan nagy a víz, szennyes, mocskos, most azért kerüli el a hal a gátakat, inkább az árterekre húzódik, ott talál gilisztát, bogarat. Még valami keszeg volt,dévér, paduc, jackó, az is kicsike...

- Miféle hal az a jackó? - kérdezte a fia.

- Tavaly ilyenkor legalább a márna harapott- mondta tovább Simanek bácsi. - Erre vonult, mert az télen szereti beásni magát. Fenékhoroggal, sajttal fogtam egy olyan jó öt és fél kilósat. De az idén még márna sincs...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése