Könyvekről

  Reggel a fényviszonyokból próbálom megítélni, hány óra is lehet, folytathatom-e félbeszakadt tevékenységemet a méltóságom megőrzése mellett, vagy ellenkezőleg, illő lenne nekem is talpon lennem a sokreményű társadalmunk aktív tagjaként. Mai tippem reggel hét óra, aztán rejtélyes okból kiesik az életemből két óra, mire kibotorkálok a konyhába és a faliórára pillantok, kilenc óra lesz. Nem csodálom, hogy ennyire benéztem, esik az eső, az eget meg ólomból öntötték.
  Próbálok a tegnapról minél kevesebb emléket felidézni, bár majdnem kellemesnek is nevezhetném,egy apró momentumot kivéve. A fizetési lista legalján lévőktől ne kérdezzünk már teljesítményre vonatkozóan semmit, nem veszi az ki magát olyan jól!
  Itthon könyv várt, Bukowski-tól a Hollywood, Hrabaltól pedig a Bambini di Praga 1947 , ráadásul ez utóbbi az Európa könyvkiadó legújabb szerzői sorozatából, tetszetős grafikus borítóval. Szeretem a szép könyveket, szép alatt pedig az ízléses borítót értem. Ezért is vonzódom jobban az antikvár könyvek felé, csoda számba menő kiadásokat találni böngészés közben. Sőt, azt veszem észre, komoly gyűjtemények kerültek az utóbbi időben piacra, igazi könyvritkaságokat vadászhat az, akinek ez a szenvedélye. A  mocskos anyagiakról most ne essék szó!
  Bár megváltoztattam a könyvvásárlási szokásaimat, újabban néhány szerzőre fókuszálok, próbálom beszerezni itthon fellelhető minden művüket. Bukowski, Kerouac, Hrabal, Krúdy, Jorge Amado, Hemingway van  - egyenlőre - a listámon.  Meg Vonnegut, Mark Twain, Ulickaja, Tamási Áron, Virginia Woolf, Simone de Beauvoir. Talán van még időm mindezekre. 
  Öt hónapja dolgozom új helyen, kifelé, befelé, a szünetben könyv van nálam. Egy alkalommal kérdeztek eddig rá, sajátságos módon. Az előre megfontolt szándékkal közszemlére tett könyvre mutatva: Az meg mi? Erős a gyanúm, nem én leszek a társaság középpontja. Bár ilyen ambícióm nincs is. Talán emberek közt már nincs is ilyenem.